Utcai Harcosnő

Talán mondanom sem kell, hogy a bevásárlási herce-hurca egy gyerekkel, az elcsatangoló, mindenre kíváncsi csemete elleni védelmet nyújtó babakocsi nélkül igen csak fáradságos és idegtépő feladat. Sebaj, megpróbáljuk… Adott hozzá egy kisebb, de annál több búvóhellyel rendelkező szupermarket, egy tetőtől talpig kíváncsi gyerkőc és persze én, no meg a többi vásárló… no, utóbbiak egyikével gyűlt meg a bajom. Miközben éppen a spenótot akartam kihalászni a mélyhűtő egyik eldugott sarkából, hangos és erélyes vitára kaptam fel a fejem. A látvány, ami a szemem elé tárult, nem épp mindennapi volt. Egy középkorú hölgy fogja a csemetém kezét, és ordít egy idősebb hölgyeménnyel. Első reakcióm, hogy mi a franc folyik itt, miért fogja az az idegen az én gyerekem, mindjárt lekeverek neki egy akkorát…..de mikor oda mentem, az asszonyság közölte velem, hogy ez a vén szatyor arrébb taszajtotta a lányomat ezzel a ordenáré felkiáltással, "menj már arrébb te….!" Na, az én amúgy sem nyugodt természetemnek sem kellett több, kioktattam a szemétláda öregasszonyt, hogy mi a jó büdös francot képzel, hogy arrébb lök egy két és fél éves gyereket? Remélem mikor tolókocsiban vagy bottal fog közlekedni, akkor találkozik egy hasonló karakterű egyénnel, aki őt is arrébb löki, mint egy darab szart, mert útban van. A boltban mindenki nekünk adott igazat, én pedig megköszöntem a fiatalabbik hölgynek, hogy megvédte a gyerekemet. Az öregasszony meg megszégyenítve tovasomfordált.